Válaszok (szerk)

2011. 06. 23.

(Újabb kérdések jöttek, júni 26-án kiegészítettem a bejegyzést a nagybetűs SZERK bekezdéstől kezdődően.)

Aki bújt, aki nem, egy hét helyett kettőt vártam, úgyhogy most már megpróbálom megválaszolni az előző bejegyzés alatt feltett kérdéseket. Utána előreláthatólag több bejegyzés nem lesz szeptemberig, bár semmi sem biztos, a fórumon az élet folytatódik (vagyis folytatódhat), a filmezést pedig a jövő héten kezdem szervezni.

Valami nagyágyút (Drábik, Bogár, Posta, stb..) mikor tudtok a rádióadásba beszervezni? Van erre reális esély?

Jelenleg nincsen, és nem is kísérletezünk vele hiába. Posta Imrével, mint tudjuk, tavaly konkrét időpontot beszéltem meg, amire nem jött el és utólag sem mentette ki magát. Túl kicsik vagyunk, az a baj. A rendszeres rádiózás mindenesetre továbbra is tervben van szeptembertől. Jövőre pedig újra napirendre kerül egy nagyobb, többszerzős portál létrehozása, ahova beolvadna a 2012 Blog.

Az előző életekbe vissza lehet nézni valami úton-módon, külső segítség nélkül? Vagy ez túl veszélyes lenne?

Ahogy egy külső vezető el tudja vinni az embert szellemisége bármely szférájába (pl. a régmúltba), ugyanezt kellő gyakorlattal önmaga is meg tudja tenni. Az „előző életekbe” azonban szerintem nem feltétlenül kell mindenkit visszahurcolni. Problémák megoldását megtalálhatjuk ott, de nyilván nem véletlen, hogy az ember nem emlékszik a korábbi inkarnációkra. Ha jelenlegi emberi kapcsolataink múltbéli előzményeit látjuk, az nem feltétlenül van jó hatással. (Pl. ha valaki a feleségét korábbi életciklusban apjaként látja viszont.) Túl sok személyiség egyidejű átélése pedig identitászavart is okozhat. (Aki a Deep Space 9-t ismeri, annak ezt nem kell magyarázni…)

Többször is felmerült a Scherbák-testvérpár (Szepes Mária és Wictor Charon) kérdése: kik voltak ők, hová tartoztak?

Erről nem sokat beszéltek, amennyiről tudomásom van, hogy mindketten rózsakeresztes beavatottak voltak. Charon volt a „magasabb polcon”, a húgának is ő volt a mestere, és valóban kísérletezett feketemágiával is, amelyről Szepes Mária mindig elég nagy tartózkodással nyilatkozott, azt is kijelentve, hogy ők „mindig csak a tiszta utat” keresték. A munkamegosztás úgy nézett ki, hogy Mária volt a család „arca”, ő volt a közismert, ő írt a „profánoknak”, a nagyközönségnek, a szélesebb rétegeknek, míg a bátyja inkább szakirodalmat írt, tehát a beavatottaknak szóló könyveket. Ezen felül korának egyik legnagyobb asztrológusa volt, Kádárék is megkeresték, hogy jósoljon nekik, de hiába. Tiltólistán is maradt az összes könyve (talán 1-2 kivételével) egészen a rendszerváltásig.

Akkor jöhetne már a pár hete beígért bejegyzés a Földről, mint sötét rendszerről.

A rendszer működéséről már írtam, azon felül a könyv (Szabadítsuk fel a Földet!) nagyrészt erről szól, szóval konkrétan mit is ígértem és hol?

Mennyire érdemes belemélyedni itt a Földön az ilyen dolgokba, illetve, hogy ha érdemes, akkor merrefelé érdemes nézelődni? Ugyanis itt is elég sok a "szakirodalom"…

Ez a bőség zavara, ahogy Az Irányítók 12 legnagyobb hazugsága, 12: Az Irányítók nem léteznek című bejegyzésben is írtam róla: felhígítják a „kint levő” információkat, elárasztják az embert mindenfélével, aztán válogassa ki, ha tudja… Azt hiszem, a válogatás nem teljesen reménytelen, három dolog jön jól: kritikus gondolkodás, éberség – a hülyeségekben az önellentmondások meglepően gyakoriak, így utánajárás nélkül le lehet leplezni őket, lásd Zeitgeist első rész –, intuíció, tehát hagyja magát „vezetni” az ember, hagyja, hogy a megfelelő információk megtalálják. Ehhez elég az is, ha az végtelen információéhséggel szétágazó figyelmet az ember megnyugtatja és megemeli az ingerküszöbét, hogy csak az érje el a tudatát, aminek tényleg kell.

Mi a véleményed a pszichoaktív, természetes (növényi eredetű) szerekről? Most az olyanokra gondolok, amiket a különféle őslakos törzsek sámánjai/táltosai használtak arra, hogy pl. kapcsolatba kerüljenek a szellemvilággal, jövendőt mondjanak, stb.

A táltosok semmilyen anyagot nem használtak. Ezt érdemes Magyarországon előrebocsátani. A segítő szerekkel az a baj, hogy az ördöggel játszik az ember a használatukkal: nem lehet tudni, meddig szolgálja a szer az embert, és mikortól az ember a szert. Pontos információkat az egyes szerekkel kapcsolatban nem tudok mondani (előnyök/hátrányok, ilyesmi), mert nincsenek tapasztalataim, de még értesüléseim se nagyon. A bort Atlantisz fizikai síkhoz mind jobban kötődő fiai fejlesztették ki a „szökési sebesség” eléréséhez, azt hiszem, ennél többre nincs szüksége annak, akinek egy alapvető képessége megvan. Akinek meg nincs, az úgyis csak élénk, színes értelmetlenségeket fog látni bármilyen szerrel.

Mi kellene ahhoz, hogy az embereket ne lehessen megfogni semmivel, deviszont egymás ellen se legyen érdemes harcolni, mivel mindenkinek megvan ugyanaz…

Ez sajnos álom, mindannyian ki vagyunk szolgáltatva egymásnak és a rendszernek, de valahol ez a „szépsége” a dolognak: csak együtt tudunk kiszabadulni ebből a kárhozat-spirálból. Persze törekedni kell a függetlenségre, amennyiben ez segíti az ember cselekvőképességének növekedését, de akkor azzal élni is kell, és nem csak az önmagunk kimentésének útját keresni.

Ha az emberiség pl. ma estéről holnap reggelre öntudatára ébredne, mit kezdene ezzel a saját maga által szétbarmolt bolygóval...?

Érdekes kérdés, hogy teljesen visszafordíthatóak-e az elmúlt száz év folyamatai. Mindenesetre megpróbálni érdemes lenne egy öntudatra ébredt emberiségnek – vagy az emberiség öntudatra ébredő, itt maradó részének. Erre remélhetőleg lesz is lehetőség néhány évtizeden belül; persze addig a helyzet még tovább fog romlani.

Mit rejt a Kárpát-medence, azon belöl is a Pilis hegyei? Mit őriztek a Magyar Szakrális Királyok, majd a Pálos rend? Mi az, amit itt ők működtettek?

Ez egy nagy titok, amelynek a kutatásával jópár ismert (Szántai, Aradi, vagy pl. Szemrád) és sok-sok névtelen ember foglalkozik. Nem biztos, hogy jó, ha ezt a titkot megfejtjük, mert azt sem tudhatjuk, hogy „az ellenség” mennyit tud erről. Nálunk valószínűleg többet, de korántsem biztos, hogy mindent, és nyilván nem akarjuk őket még több hatalomhoz segíteni. Én ugyanakkor úgy gondolom, hogy kell lennie valakinek, legalább egyetlen embernek, a magyarság körén belül, aki jelenleg is őrzi ezt a titkot. Csak nyilván ő nem mutogatja magát a tévében.

Egy bizonyos irányba haladnak a dolgok. Összeegyeztethető ez a két dolog? Elképzelhető, hogy mindkettő egyszerre igaz valami féleképpen?

A lineáris és ciklikus időkoncepciót nem nehéz összeegyeztetni, az eredmény egy spirál.

Helyzetértékelés a blog eddigi működéséről?

Már régóta nem tudom, merrefelé tart a blog, nem is gondoltam, hogy ennyi ideig működni fog – valamiféle „továbblépési” lehetőséget kerestem és keresek is (nagyobb portál, előadások, filmezés, stb.) Úgyhogy kb. a BétaHullámos történet óta kényszerpályán mozog. A nevéből adódóan ez a pálya jövőre mindenképpen véget ér. :)

Az egy dolog, hogy a magyar várak főként erődként szolgáltak többek között, de én gondolkodtam rajta, hogy van-e valami magasabb rendű célja - sok más helyütt is épültek várak a világban. Meg a neve eredete is érdekelne... miért lett éppen VÁR?

A várnak mindenképpen van egyfajta jelképes szerepe, állandóságot képviseltek a földi létben, és rendszerint magaslatokra épültek, tehát egyértelműen szellemi üzenet is kiolvasható mindebből – pláne ha azt nézzük, hogy adott esetben különleges energiájú „szent” helyekre épültek, illetve a Nap, vagy bolygók járásához igazították a felépítésüket (Pap Gábor beszél erről sokat, bár főleg templomok vonatkozásában). Maga a vár szó a létige régi alakjának (var) a hosszított alakja, tehát olyan állapotot fejez ki, amely adott időtartamon át nem cselekvő, passzív létezést jelenít meg. A vár fogalmának kozmikus jelentőségéről még lehet, hogy lesz szó egy bejegyzésben vagy egy előadáson.

Mit tegyek? Szörnyűek az Irányítók, reménytelen a helyzet, stb., mit lehetne csinálni?

Fel kell ébredni. Aki magához tért a jelen helyzetben, nem kérdezi, mit csináljon, hanem csinálja. Mert tennivaló van bőven. Felismerni emberi mivoltunkat. Az ébredezési őszak után közösségekre van szükség a továbblépéshez, de közösségeket csak emberi egyénekből lehet formálni. Drónokból csak kollektívát. Abból meg már van éppen elég.

SZERK:

Mikor majd el akarják vinni az emberiséget, miért hagynák itt a lázadóknak a Földet?

Az emberiség szétválasztása az Irányítóknak is érdeke. Hátra akarják hagyni a „bajkeverőket”, azokat, akik gátolják az ő törekvéseiket, hangosan tiltakoznak, harcolnak ellenük, stb. Az emberiség csak azon rész kell nekik (és ez amúgy is nagyrésze), amelyik vagy tudatosan támogatja őket, vagy teljesen mindegy neki, csak valaki megmondja, hogy mit kell csinálnia, és a biztonság illúzióját fenntartja számára.

Ennek ellenére azért elég sokat tesznek azért, hogy minél rosszabb állapotban hagyják itt a bolygót.

Az aranykor idején minden ember a királyok tudatállapotában, egy időfeletti állapotban létezett, a szellemi utat bejáró ember legfőbb feladata pedig az kell hogy legyen, hogy önmagát visszavezesse ebbe az állapotba. Van-e értelme, hogy valaki a fent leírt út bejárására törekedjen, vagy pedig téves az egész gondolatmenet?

Az Irányítók igyekeznek a múltat minél sötétebbnek beállítani, azonban vannak az „ellenoldalon” sokan, akik meg a másik végletbe esnek, és a hajdani korok embereit valamiféle tökéletes lényekként akarják beállítani. A királyok sem voltak éppen minden esetben „időfeletti”, meg úgy egyáltalán, magasan a földi létezés gyarlóságai fölé emelkedett emberek, sőt, még a magyar apostolkirályok társasága is eléggé vegyes. Ennek ellenére persze törekedni sosem fölösleges arra, hogy az ember minél magasabb szintet érjen el. „Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes”, ahogy Krisztus mondja (Máté 5/48), sőt még Jehova is mond ilyet: „Én a mindenható Isten vagyok, járj én előttem, és légy tökéletes.” (1Móz 17/1) Szóval ha egy magasság elérhetetlen, törekedni akkor is kell felé; kár leírni magunkat, hogy „csak gyarló emberek” vagyunk. Elsősorban lelkek vagyunk, és csak másodsorban emberek.

A tudatos álommal közelebb lehet jutni valamihez?

A „tudatos álom” pont ugyanolyan fogalom, mint az „asztrálutazás” vagy, méginkább, a testkilépés, 200 ember 350 dolgot ért alatta. Lényeg a lényeg, létünk összes síkjával érdemes ismerkedni, persze mindegyikkel olyan óvatossággal, ahogy a fizikaival tettük annak idején.

Ha az irányítók száz években gondolkodva ott manipulálják a tömegeket mentál síkon szimbólumaikkal ahol érik, akkor nekünk miért ne érné meg felvenni a kesztyűt?

De megéri, a jelképek erejét bárki használhatja. A magyar hagyománynak ráadásul páratlanul gazdag jelképrendszere volt, amely nem merült még feledésbe, sőt, a kulcsa sem veszett el, a mai napig magyarázzák (pl. Molnár V. József, Pap Gábor). Ami ide is, és a Szent Koronához is kapcsolódik: manapság azok, akik emelkedett nemzeti öntudattal járnak a világban, előszeretettel hordanak Szent Koronás, turulos, sőt, a Szent Korona országait ábrázoló („Nagy Magyarországos”) ruhákat. Vajon a régiek miért nem használták ezeket a jeleket a mindennapokban? Addig oké, hogy egy országot úgy ábrázolni, hogy a fizikai körvonalát felülnézetből lerajzoljuk, nyilván egészen újsütetű és földhözragadt megközelítés, de maga a Szent Korona miért nem fordul elő sehol a népi ábrázolásban?

A nyáron nem lesz még előadás? Vagy mikor legközelebb?

Nyáron nem nagyon tart senki előadást, legfeljebb nagyobb rendezvények keretei között. Ősztől folytatódik a kispesti előadássorozat, ott is rá leszek tűzve a műsorra, meg máshova is kaptam meghívást. Konkrét helyszínek, időpontok és témák kint lesznek a blogon.

Mi ez az egész a Szűz Mária jelenségekkel? A volt Földanya másik alakban, vagy tényleg a keresztény gondolkodás és hitvilág hozta létre ezt az anyai szerepet betöltő patrónust?

Szerintem is-is.

És miért van hozzá közelebbi viszonyunk,mint más népeknek?

Mert a magyarság Boldogasszony-kultusza erősebb, mint más népeké, és nem is ezer éves, hanem régebbről hoztuk magunkkal. (Tehát István király felajánlása nem ok, hanem már az is következmény.)

Ha van még egyéb, újabb kérdés, fel lehet tenni, még beszúrom ide.