Gonoszjáró napok

2018. 12. 14.

Ilyenkor mindenki ezerrel készül a karácsonyra, akármit is jelentsen ez manapság.

De a hagyományaink szerint az advent nemcsak a karácsonyi várakozás és készület szent időszaka. Egyúttal ez az év legsötétebb hónapja. A Nyilas tulajdonságra jellemző kettősség ez: egyrészt az északi féltekén ilyenkor a legkevesebb a Napból érkező fény, másrészt viszont a Galaxis középpontja, a tejúterők hatalmas forrása, a tejútrendszer „Napja” a mi Naprendszerünkből nézve a Nyilas csillagkép mögött van. Ez utóbbi adja a Nyilas havának szent minőségét, ugyanakkor ott van a sötétség is, amely egyrészt érzékenyebbé tesz minket a finomabb, magasabb tejúterőkre, másrészt viszont veszélyes időszak. Érdekes lenne megnézni statisztikákat, valószínűleg látható lenne a csillagászati év utolsó napjaiban, hogy megnövekszik a balesetek száma. Persze a szakember magyarázata nyilvánvaló: mindenki siet, rohan, kapkod...

És kísérti a sorsot. Szörnyű ilyenkor látni a várost. A tömeget, a zajt, a villogó fényeket, érezni a levegőben a szokásosnál is nagyobb szétszórtságot. A modern civilizációban ilyenkor egyértelműen megmutatkozik, hogy a gonoszjáró napokat éljük.

A magyar néphagyományban a nevesített gonoszjáró napok Luca napjával, december 13-án kezdődtek. Luca szigorú dologtiltó nap volt, de az azt követő tizenegy napban is igyekeztek az emberek minél kevesebbet jönni-menni, intézkedni, másokkal érintkezni. A befelé fordulás, az összehúzódás, az elcsendesedés, a sötétség és a belső fény időszaka volt ez. Igen, összesen tizenkét nap, vagyis még Szenteste napja is gonoszjáró nap!

Volt azonban néhány foglalatosság, aminek ilyenkor jött ideje: a karácsonyi terítő hímzése, a Lucabúza vetése (bent a házban, kis cserépben, csigavonalban – ez a karácsonyi asztalra került), és Luca székének készítése. Ez tizenkét napon át készült, minden alkatrésze másfajta fából. Egy népi játék kapcsolódott hozzá: ha karácsonykor az éjféli misére bevitték, ráállva meg lehetett látni a boszorkányokat. A templomból kilépve szaladni kellett hazafelé, és mákot szórni az úton, valamint otthon a küszöbön, hogy a boszorkányoknak azt fel kelljen szednie, és ne érjék utol az embert, de a küszöbön se léphessenek át karácsony reggelig. A Luca székét, ha felhasználták, ha nem, karácsony első napján tűzre kellett vetni, ezzel elégetve és magunk mögött hagyva a gonoszjáró napokat.

Akit bővebben érdekel a karácsonyi ünneprendhez tartozó szokások borzasztó gazdag tárháza, megtalálja Molnár V Jóska bácsi ilyen témájú előadásait a YouTube-on. Ezek nagy része ma is, akár nagyvárosi környezetben is gyakorolható. Persze, hogy minek kell ilyen régi, babonás szokásokat csinálni, azt nem érti meg az ember, amíg ki nem próbálja...

Na meg egy kis önreklám, ezen az előadáson is beszéltem a mai "adventről", ahogy sok más mai visszásságról: