Az Irányítók 12 legnagyobb hazugsága, 9: Energiaválság
2009. 05. 27.
Közeledünk a 12 pont befejezéséhez.
Ismét egy olyan egyszerűbb téma következik, amihez elég az általános iskolai fizikáig visszanyúlni.
Az „enerigaválság" témája, a gazdaság és a piac tehetetlenségéből következő borzasztóan lassú átállás az úgynevezett „alternatív energiahordozókra", meg „megújuló energiaforrásokra" szoros összefüggésben van a környezetvédelemmel, mely az utolsó pontok egyikének fő témája lesz - mégis az energia-témát külön bejegyzésben írjuk meg, mivel jelentős része a gumicsontnak, amit a médián keresztül rágatnak az emberekkel az Irányítók.
Az előző pontból már kiderült, hogy a piac tehetetlensége nem mentség arra, hogy mondjuk elpusztítsuk a bolygót vagy egyszer csak benzin nélkül itt álljunk felkészületlenül, hiszen valójában a gazdaságot felső szinten központilag irányítják, és ha az Irányítók úgy akarnák, 2010-től egy csepp olajat sem kellene kitermelni. Az ún. alternatív energiaforrásokkal az a fő probléma, hogy túlságosan decentralizáltak, mindenhol elérhetőek (pl. szélenergia, hőszivattyú vagy napelem), ezért csökkentik az embereknek az energiaszolgáltatóktól való függését. De minderről részletesebben majd a multihidraulikus diktatúráról szóló bejegyzésben, a 12 pont után.
Maga az energiaválság azért nem igaz, és a válság kezelésének módszertana azért félrevezetés, mert olyan megközelítést alkalmaz, ami nincs tekintettel az elemi fizikára. Energiahordozókról beszélnek és a környezetvédelem jegyében csökkentett energiafogyasztásról. Azt az érzetet próbálják kelteni az emberben, hogy az energia valamiféle ásvány, amelyet a környezetünk speciális elemei hordoznak magukban (akár a napsugárzás, akár a kőolaj), ezt mi elhasználjuk, és mindig újat kell keresni belőle.
A valóság természetesen az, és ezt minden embernek tudnia kéne, aki általános iskolát végzett, hogy az energia egy örökké létező, mindenhol jelenlévő dolog. (Emlékeztet ez minket „valakire"?...) Nem lehet sem megtermelni, sem elfogyasztani. Átalakul, egyik helyről vándorol a másikra, ennyi az egész. Nem kell speciális energiaforrásokat keresni, mert itt van körülöttünk, a levegőben is (pl. hőenergia formájában), kis túlzással a kezünket is alig kell kinyújtani érte. Valamivel pontosabban megfogalmazva: létezik technológia a hőenergia kivonására a levegőből vagy a vízből! A hűtőszekrény és a légkondi is ezen az elven működik...
A Föld természetes energetikai körforgásának motorja a Nap. Amíg a Nap működése meg nem szűnik (ez a tudósok szerint még legalább 4 milliárd év, bár ez csak egy - megalapozott - feltevés), ebből az energiafolyamból bármennyit „kivehetünk", hiszen valójában csak kölcsönvesszük azt, és éppen az „elfogyasztással" (helyesebben felhasználással) adjuk azt vissza a rendszernek! Ha így nézzük a dolgokat, az energiatakarékosság puszta fogalma nevetséges, mégis, ahelyett, hogy ebből a természetes körforgásból merítkeztünk volna, egyre rafináltabb módszereket találtunk ki kis hatékonyságú, ártalmas mellékhatásokkal járó „energiahordozók" föld alól való előásásával.
Ez a hazugság annyira gondosan van megfogalmazva, hogy ha jól megnézünk egy villanyszámlát, nehezen ötlik a szemünkbe. Az energiaszolgáltatók következetesen „fogyasztónak" neveznek bennünket, bár én bármikor kész vagyok kifizetni Magyarország egy évi energiafogyasztását - ám azokban a konkrét pillanatokban, amikor pénzt követelnek az embertől, a fogyasztás szót gondosan kerülik. „Forgalmi díj", „rendszerhasználati díj", „szolgáltatás díj", „teljesítménydíj", ilyen kifejezéseket használnak, meg lehet nézni egy villanyszámlát.
Hová lesz az energia, melyet „elfogyasztottunk"? Fizikai analfabéták kedvéért ezt most fejtsük ki jobban. Tudjuk, hogy egy 100W-os villanykörte jó esetben 15W-ot használ ténylegesen világításra, 85-ből hő lesz, tehát 85W teljesítménnyel fűti is a szobát. A 15W a „hasznos teljesítmény", amelyből fény lesz. Az „energiatakarékos izzónak" nevezett gázgerjesztéses fénycső jobb hatásfokkal működik, a hálózatból felvett 15W nagy részét fényenergiává konvertálja. A szobában a fényerő konstans, noha a fényforrás folyamatosan végzi a konvertálást. Miért van ez, és amikor lekapcsoljuk a villanyt, miért lesz sötét, hová „tűnik el" a fénnyé változtatott energia? Egyszerűen megfogalmazva, „elnyelik" a falak; minden felületről csak a fény adott (általában meglepően kicsi) százaléka verődik vissza, a többi „elnyelődik". Hova nyelődik el? Hőenergia lesz belőle. Ezért nem tanácsos kimenni a tűző napra fekete trikóban: minél kevesebb napsugárzást ver vissza a trikó, annál többet alakít belső hőenergiává. Összességében tehát a 100W-os villanykörte pontosan 100W teljesítménnyel fűti a szobát.
Gyakorlatilag az „elhasznált" energiáink több mint 99%-a hőenergia formájában létezik tovább a környezetünkben szétszóródva. Ha ezt az energiát ki tudjuk vonni a levegőből, újra tudjuk „sűríteni", a saját elektromos berendezéseink energiacsatornájába terelve ideiglenesen, akkor végtelenszer újra tudjuk hasznosítani, és nincsen semmiféle energiaválság, nincs szükségünk alternatív energiahordozókra, elektromos távvezetékekre, erőművekre... Utána lehet nézni a neten, a hőszivattyús házi kísérletek (érdekes módon központilag nem nagyon csinálnak ilyet) hol tartanak Stirling-motorral, Peltier-elemmel és egyéb próbálkozásokkal - jellemzően nem túlságosan előrehaladott fázisban, mert akinél igen, az általában el szokott tűnni, mint ahogy eltűnt pár éve az a román férfi is, aki mezőtechnológiás megoldással kísérletezve mutatott fel eredményt.
Hogy az Irányítók miért harcolnak ennyire egy olyan elavult és már a legelső pillanatban is szükségtelen* technológiáért, amely elpusztítja azt a bolygót minden lakosával együtt, amely felett az uralmat fáradságos munkával megszerezték, azt majd későbbi bejegyzésekből fogjuk megtudni.
(* Az első kompressziós hűtőszekrény 1857-ben készült, az első benzinkút pedig 1888-ban kezdett működni.)
És egy apró adalék a végére: nem úgy van az, hogy felállítok egy szélkereket a kert végében, és beintek az ELMŰ-nek! Amennyiben valakinek a háza a szolgáltatói hálózat lefedettségi területén van, törvény írja elő, hogy az általa „elfogyasztott" energiának legfeljebb 40%-át állíthatja elő saját berendezéssel, 60%-ot köteles a hálózatból felvenni. Ha erre törvény van, akkor ez biztosan közérdek...