Jem'Hadar és "melegség" II.

2010. 09. 05.

Miután az előző részben tisztáztuk azt, hogy hogyan is működik a homoszexuális propaganda, a második részben vizsgáljuk meg a miértet. Miért érdeke az Irányítóknak az, hogy a társadalom minél nagyobb hányadát homoszexuálissá tegyék, és mégis hogy jön ide a Star Trek?

Egyrészt a szexuálpszichológiai felnőtté érés elhagyhatatlan része az általános felnőtté válási folyamatnak, így ha ebben sikerül megrekeszteni valakit, az igazából soha nem lesz felnőtt ember. A média világában jól látható, hogyan akarják az embereket minél tovább, lehetőleg életük végéig kamaszkorban megrekesztve tartani: akinek a buziság nem jön be, annak még mindig ott van a szingi-létforma, a promiszkuitás; a „szórakozóhelyek” rendszeres látogatása, a rockzene, a „bandázás” (pl. internetes felületeken létrehozott, felületes ismeretségen alapuló társaságok szerveződése – vö. „nemzeti oldal”…), a hétvégi „bulizás”, mind az örök arany-kamaszkor ígéretét hordozza, az örök ön-keresés világát „önmegvalósítássá” címkézve, ahol soha nem kell felnőni, soha nem kell elköteleződni, ahol a felnőtt élet minden joga megvan, de kötelesség nem létezik

A kötetlenség, a gyökértelenség iránti vonzódás, a „lázadás”, a konvenciók felrúgása, a világ megváltoztatására tett elméleti kísérletek a kamaszkor természetes velejárói, hiszen egyetlen generáció sem az előző klónja – ebből következik az is, hogy ez az ideális korszak az életben a katonai szolgálatra. A családos ember tudata helyett, hogy hazavárják, családjának szüksége van rá, sokkal előnyösebb a kamaszkori banda-tudat megélése a katonatársakkal, amolyan egy mindenkiért, mindenki egyért alapon. A kamaszkorban megrekesztett, gyökértelen proletár a tökéletes ágyútöltelék. Nem baj, ha nem minőségi harcos, lényeg, hogy sok legyen belőle. S jelenleg a Földön népességrobbanás van, amelyet a híresztelésekkel ellentétben az Irányítók egyáltalán nem akarnak megállítani, legfeljebb is ellenőrizhető keretek között tartani, valamint, ha már a természetes szelekciót a technikai civilizáció kiiktatta, egy kis mesterséges szelekciót alkalmazni.

A nélkülözhető, sorozható proletár a hódító civilizációk embermintája. Kérdés, hogy ha már az egész világ az Irányítók kezében van, mégis mire a katonai készülődés, a prolitenyésztés, az fegyver- és űrhajógyártás a Marson? Természetesen, mint már írtuk, a globális exodusra készülnek, amely nem más lesz, mint hódító ember-hordák kirajzása a világűrben. Egy másik világ leigázása, egy soron következő felélhető természetes élettér megszerzése csak a történet egyik része. Ne gondoljuk, hogy ennyivel meg fognak elégedni.

Az a tespedés, amelyben a mai generációk élnek, olyan szélsőséges méreteket öltött, hogy teljes mértékben készen áll önmaga ellentétébe átcsapni. Az embert harcra tervezték, s itt az ideje, hogy rendeltetésszerűen működjön az urai szolgálatában: az örökös katonai szolgálatban, utazásban, készültségben, önvédelemben és „megtorló” támadásokban, bármennyire hihetetlen ez a mai kor álpacifista neveltetése mellett, lételemébe fog csöppenni az emberi faj – kivéve „a szelídek”, akik megöröklik a Földet, mint azt Krisztus megjósolta: akik nem mennek majd hódítani, hanem itt maradnak velünk, megpróbálni újra élhetővé tenni ezt a bolygót.

Az emberiség nagyrészét azonban folyamatos űrutazásra, űrhajókon, űrbéli objektumokon töltött életekre kell felkészíteni. Itt adja magát automatikusan a Star Trek, mint ama bizonyos „social engineering” eszköze, nemkülönben egy másik sorozat, a Battle Star Galactica – ezek olyan embereket mutatnak be, akik a miénkhez hasonló emberi sorsukat a világűrben, egy teljesen mesterséges közegben élik. S hogy mindez nem fikció, azt mutatja a levespor (teljesen víztelenített, évszázadokra raktározható tápanyag), a mesterséges ízanyagok (hogy ugyanazt a tápot végtelenségig lehessen enni csömör nélkül), a konditerem és a WII (amelyek az ember mozgásigényét minimális helyigénnyel elégítik ki), a szolárium (mely a természetes napfény pótlására való), mobiltelefonon és Interneten keresztül a teljes emberiség megbarátkoztatása a technológia napi szintű használatával – csakúgy, mint a fegyverek használatával: FPS játékok, airsoft, paintball.

Az igazi áttörést azonban a mesterséges megtermékenyítés, az inkubátor-technológia és a genetikai manipuláció terén elért eredmények hozzák majd. Világos, hogy a Csillagflotta tisztjei nem az emberiség jövendő sorsáról adnak valós képet, ez csak a reklám, a csomagolás, belül valami más van. Hiszen az embert át akarják formálni, az eredeti emberi minőségektől megfosztani, az „új ember” (homo nuovus), az „új hús” (new flesh) nem fog már ismerni olyasmit, mint pl. szerelem, s még az individuális léten alapuló barátság helyébe is a „haveri társaság” kizárólagossága lép.

Az emberiség valódi jövőjét a Star Trek franchise világában nem a Csillagflotta mutatja be: hanem a Jem’Hadar. Sötét teremtők által, mesterségesen létrehozott hódító hadsereg, morális alapvetések nélkül, egyedül az Alapítók iránti vak engedelmesség vezérli minden tettüket. Személyiségük ugyan van, de személyes életük nincsen. Az ő világukban nőknek pedig nincs helyük! Amint az emberi faj szaporítását sikerült teljesen mesterségessé tenni, a női nemet, mint olyat, meg fogják szüntetni. Ezt előrevetíti az, hogy már a ’60-as évek óta dolgoznak a két nem eggyé olvasztásán. Mivel a női alkalmazkodókészség magasabb, inkább a nőket próbálják férfivá formálni, persze ez viszontirányba is működik: a végeredmény valamiféle nemtelen lény, amely a hajdani férfi-embertől azért mégiscsak többet örökölt (már csak azért is, mert az emberi fajon belül a  harc a férfiak feladata volt). A női minőségre nincs szükség. Ha az ősök emlékezete megkísérti a harcosokat, s nemi gerjedelmeik támadnak, azokat majd egymáson fogják levezetni avagy valami mesterséges pótszeren, míg a programozó mérnököknek nem sikerül majd a nemiség ideáját végleg kiküszöbölni a fajból. Mert természetesen a programozók uralma marad, sőt szélesedik majd: a Star Trek világában a Jem’Hadar istenei, az Alapítók azok, akik a „felsőbbrendű” lényt megtestesítik, a programozott embert, aki képes (szellemileg) bármilyen alakot felvenni, állatként vagy akár tárgyként is képes értelmezni önmagát, attól függően, hogy melyik alter aktivizálódik. Az Alakváltók felsőbbrendűsége a Deep Space 9 sorozatban a programozott emberek felsőbbrendűsége velünk szemben.

S a Jem’Hadar még nem a végállomás, csak a köztes fázisa az átalakítási folyamatnak. Ugyanis „természetesen” a Monarch-programozást idővel ki kell terjeszteni az egész emberiségre. Mai értelemben vett emberek nem létezhetnek, csak önálló tudatosságra képtelen, programozott rabszolgák, mígnem átlépünk egy olyan küszöböt, ahol már a művi úton történő, bántalmazásos programozásra nincs is szükség, mert az emberi létnek alapvető részévé válik a programozottság, vagy legalábbis a programozhatóság, a gyerekek tudathasadással kelnek ki az inkubátorokból, és innentől már egyenesben vagyunk a nagy eugenikus terv végcélja felé, melyről részletesen majd az őszi első előadásban lesz szó…