Egészséges molekulák

2011. 05. 08.

Sajnos eljött az elkerülhetetlen napja.

A most következő két bejegyzéssel be kell állnom a diétaguruk sorába, és ki kell fejtenem az álláspontomat, hogy mit és mit ne együnk.

…Na azért a helyzet nem ilyen rossz. Olyat nem fogok írni, hogy olyatneegyünkmerthalálosmolekula.

Mi az, amit egészséges enni?

Legyünk triviálisak: pl. a gyümölcs, az nagyon egészséges. És mégis, éhgyomorra nagy mennyiségben fogyasztva a legtöbb embernél hasmenést okoz. Nem is beszélve arról, ha ekkor ijedtünkben még vizet is iszunk rá. Vagy nézzük az egészséges táplálkozás szimbólumaként sokáig használt spenótot! Ki az, aki tudta, hogy Popeye igen rövid életű lenne? A spenótban mérgező nitrátok vannak, Ca-oxalát tartalma pedig aranyserleges vesekőképző. De mondjon valaki bármit, akármit, növényi vagy állati eredetű dolgot, amiben nem lehet olyan összetevőt találni, mely az emberi szervezet épségét, működését, egyensúlyát veszélyezteti! A szintén nagyon egészséges tejről is tucatnyiszor kimutatták, hogy maga a halál. Halálos molekula van benne, kérem. Gondoljunk csak a laktóz-lázra, melyet a koleszterin-láz előzött meg, s mára a glutén-láz vette át a helyét. Gyakorlatilag nincs olyan dolog, amitől ne lehetne óva inteni bennünket molekuláris alapon. Legjobb, ha nem is eszünk semmit!

Az ember alapvetően mindenevő. Minden-evő. Itt nincs kivételezett helyzetben a magyar nyelv, a latin omnivorus szó is ugyanilyen kifejező. Az ilyen lényeknek mindenfélét kell enniük. A Földön pedig annyiféle növény- és állatfaj van, hogy ha mindegyiket csak egyszer kóstolnánk meg, életünk végére éppen csak elkezdenénk. Természetesen a legtöbb élőlénynek megvannak a jellemző táplálékformái és azokhoz tartja magát, így az ember is. Az embernél a probléma ott kezdődik, hogy nem ösztönösen, hanem szándékosan táplálkozik, és nem csak táplálkozási szokásait igazítja a környezetéhez, de fordítva is. Így aztán hatalmában áll hibás diétát létrehozni önmagának.

Ahol a magyar nyelv előnyben van pl. az angollal szemben, az az egészségfogalom megnevezésének mikéntje. Egész-ség. Amely mindjárt összekapcsolható a minden-evő szóval. Az ember akkor lesz egészséges, ha egész, teljes értékű táplálkozást folytat, vagyis nem száműz diétájából semmi olyat, amelyről az elmúlt évezredekben saját kultúrkörében megállapították, hogy fogyasztása kívánatos.

Ez tehát az egész-séges táplálkozás. Ha ennek bármely elemét megvizsgáljuk, az bizony nem egészséges. Ha étel-palettánk bármelyik elemét kizárólagos jelleggel fogyasztani kezdjük, az egészségünk rámegy. Egyetlen okból lehet valaminek, ami évezredek alatt bevált, egészségtelen a fogyasztása: ha túl sokat eszünk belőle. Ez a magyarázat a gluténmánia mögött is, lásd az előző (előtti) bejegyzést a kenyérről.

A glutén valóban nem egészséges. – De a vitamin se! Gondoljunk pl. a fő hazai vitaminpróféta, Dr. Lenkei módszerére. Emögött is ugyanaz a hibás elgondolás van, mely a molekulákban keresi az egészségnek vagy megszűnésének az okát. Le kellene számolni végre azzal az évszázados tévedéssel, hogy megtaláltuk a zöldségekben, gyümölcsökben azt a molekulát, amely egészségre kedvező hatásúvá teszi a fogyasztásukat! Ilyen molekula nincsen; ahogy a repülőgépben sem lehet megtalálni azt az alkatrészt, amitől repül. Senki nem szaladgál a kifutópályán 2 boeing-szárnnyal, sem pedig sugárhajtóművel a hátán, de még a pilótát sem csapja hóna alá, hanem szépen felül a gépre, és az elviszi oda, ahova akarja (RIP, Bin Laden). Ugyanilyen értelmetlen hókuszpókusz a vitamintabletták szedése. Nem léteznek egészséges molekulák. A molekulák az ételünk összetevői, töredékei, önmagukban nincs közük az egész-séghez. Együtt adnak egy egészet, egész-séges táplálékot, a megfelelő arányban. Ezekről az arányokról, saját meglátásom szerint, a következő bejegyzésben fogok írni…