Minek az ünnepe a Pünkösd?

2010. 05. 23.

A hivatalos meghatározás szerint "az Anyaszentegyház születésnapja" és "a Szent Lélek eljövetelének emlékezeti ünnepe". Nevét a görög Pentacosta szóból kapja, mert húsvét után az 50. napon ülendő meg. (Valójában 49, azaz 7*7, régi nyelvhasználatunkban hetedhét.)

Az, hogy a Szentlélek eljövetelére "emlékezünk", egy valószínűleg szándékos csalás, annak érdekében, hogy ne ismerjük fel: ez az eljövetel minden évben törvényszerűen megismétlődik az évnek ebben a szakában.

Egy dolgot ugyanis mindig gondosan elfelejtenek megemlíteni katolikus körökben: hogy az összes nagy egyházi ünnepnek, így a pünkösdnek is asztroteológiai alapja van. A pünkösd a "szentlélek eljövetelének" ünnepe, tehát ekkor nyílik meg a lehetőség arra, hogy a Földre a földi létezésénél magasabb szintű szellemiség érkezzen és itt megnyilvánuljon - mivel a Nap, a Föld és a Galaxis középpontja az Ikrek 0. foka körül egy vonalba kerülnek egymással. (Van még egy ilyen pont, a Nyilas 0. foka környékén, azonban itt csökkenőben, hanyatlóban van a fény, tehát nem lenne szerencsés itt ünnepelni). Az Ikrek a fény diadalmenetének végső állomása, amely a Földről (Bika) a Tejút erejével felemeli a szellemet és elvezeti a fény beteljesedéséhez (Rák 0. foka, nyári napforduló) - aki beteljesedéskor azonban feláldozza önmagát, ez az ősmagyar hagyományban a kiskerecsen ünnepe (amit a judeokereszténység sajnos nem tart számon, összemossa a húsvéttal). Ebből a párhuzamból már látható, hogy a Pünkösd minden bizonnyal egyúttal Jézus Krisztusnak is valóságos születési évfordulója! (Noha szimbolikus születésnapja nagyon helyesen tevődik nagykarácsony idejére (Bak 0. fok).

Persze ahogy a Húsvétot elmozdították a tavaszi napéjegyenlőség mellől és - a tudatos rosszakaratot itt sajnos elég nehéz nem feltételezni - egy Nap-Hold szembenálláshoz kötötték, a Pünkösd napja is "tévesen" (zavaróan) határozódik meg ehhez képest. 2010-ben azonban szerencsére a megfelelő napra esik, pont az Ikrek 0. foka utáni első vasárnapra tevődik.

A Pünkösdtől a nyári napfordulóig tartó emelkedési szakaszt szimbólumokban elbeszélő magyar népmeséből kb. 3000 darab maradt ránk. Legismertebbek az Égig érő fa és a Pelikánmadár. Ez jelenti egyúttal a felnőtté (s tágabb értelemben az emberré) válás folyamatát is, ezért kapcsolódnak a Pünkösdhöz a legénypróbák és a leánytermékenységi szertartások a néphagyományokban.